HTML

Rosa

Tapasztalataimról,rólam...

Friss topikok

Linkblog

Archívum

Haveri italozás

2009.01.13. 01:00 Rosa

Már fél éve, hogy nem láttam a haveromat. Találkozhattunk volna, azonban a múltban történt események- amiket most még nem osztanék meg - miatt nem ültünk le egy sör vagy kávé mellé.

Egyik este gondoltam egyet,s megkérdeztem, lenne-e kedve leülni egy üveg ital mellé,s kulturált, régóta jó haverok módjára elbeszélgetni egyet, mint régen, mikor még kapcsolatban voltam, ő pedig nem. Mostanra fordult a kocka, azonban nem bánom, hogy pasi nélkül kell élnem kicsiny életem.

Rájöttem, nem hiányoznak nekem az állandóan csak ígérgető, nagy gyerek módjára bedurcizó és gyerekesen viselkedő pasik. Akik csak mondják, hogy nyugodtan menj el szórakozni drágám,de utána következő két nap is mást se hall az ember lánya, hogy már megint vele voltál. Igen, mivel az ember már a haverjával se mehet el ide-oda. Főleg, ha srác az illető, mert akkor aztán elköveted a legnagyobb vétket, ha egy mások pasi társaságában jól mered érezni magad. A párod/pasid társaságában is jól éreznéd magad, ha végre odafigyelne rád. Ha nem kellene már körülbelül negyedik este arra várnod úgy hajnali 1 felé, hogy méltóztasson felállni a netes játéka mellől, mert valahogy már kedved lenne egy hancúrhoz, s nem a jéghideg ágyhoz, a dühödben bejelentedhogyfáradtvagyéslefekszel estékhez. Na igen, mikor úgy egy óra múlva álom jönne ténylegesen is a szemedre, akkor a férfiak ezen példánya végre méltóztatott azzal a szöveggel felkelni a kényelmes székéből a kávésbögrék és chipses zacskók halmaza közül, hogy a holnapi melóra való tekintettel jobb,ha lefekszik, mivel korán kell kelnie szegénynek. Arról aztán végképp megfeledkezik, hogy én is vele kelek, tehát az esetek többségében egyáltalán nem alszom többet nála. Zörög egy sort a zacskókkal-bögrékkel, majd úgy fekszik be melléd az ágyba, hogy direkt fel is kelt, mivel neki jobb esetben valahogy mégis megjött a kedve vagy mondjam inkább úgy, hogy képes volt időt szakítani rám és a szükségleteimre is, hogy sexre adta a fejét, vagy rosszabb esetben csak azért is felkelt, hogy elmormolhasson egy jaj,csak 4-5 órát tudok aludni,s kelnem kell szöveget. Ha jó napod van egy jó éjt is kapsz mellé, de bocsánatot, azt aztán nem, hogy felébresztett. Reggel korábban kelsz egy órával, s mivel nem akarod felébreszteni puszta együttérzésből, így inkább még kómásan kikászálódsz az ágyból és felteszed a kávét. Ja, meg tudod, ha neki kellene kávét főznie, akkor sose indulnátok el. Szerencse, hogy reflexből megy már a kvfőzés, mivel azt is most tanultad meg, mióta ismered szíved átkozott csücskét. Alig látsz valamit, de a rutin nagy segítség. Miközben hallgatod,hogy fől le a kv, a konyhapultot támasztod nagy serényen,s egyre nagyobbakat ásítasz. Az új év elérkeztéhez hasonló érzés fog el mikor végre valahára lefőtt az életre keltő folyadék, majd visszaballagsz a jó meleg ágyba. Persze csak akkor, ha életed-éppen aktuális- párja nem foglalta el a te feled is, mivel úgy gondolta, kiterül az utolsó egy órára. Az esetek többségében valljuk be, megteszik. Na jó. Hagyott egy icipici helyet,s mivel erőt vett rajtad a fáradtság és a jaj, egy órát még aludhatok érzés, inkább összehúzód magad,s majd leesel az ágyról, de legalább fekszel a meleg takaró alatt.

Megvolt a gyors ébredés, ami csupán számodra gyors. Míg ő a kv két csészébe való kiöntésével és ízesítésével foglalkozik, addigra te felöltözöl, beágyazol. Számodra csupán egy fél perces dolog egy csészényi kv megivása, addig ő nagy ráérősen kiballag az erkélyre rágyújtani, s onnan próbálkozik meg a félig behajtott ajtón keresztül valami kommunikációnak nevezett szösszenettel. Minden csésze ugyebár az asztalon landol,ami már eleve tele van pakolva az esti "maradékkal". Megáll a szekrénye előtt,és elkezdődik a mit vegyek ma fel szertartás, közben te már egy gyors sminket is felraktál, s mire ő végez az általa gyorsnak tartott öltözéssel, amiben a te tanácsodat is kikérte, addigra a számítógépes asztalán rend van. Nyoma sincs annak a fejetlenségnek, amit ő hagyott ott. Most képzeld el kedves olvasó, hogy minden reggel ez megy közted és a párod között, sőt,az esték ilyetén alakulása is az idő előre haladtával már rutinszámba kezd menni. Ugye, hogy kiábrándító?

Jó éjszakát!

Szólj hozzá!

Hazajövetel vonattal

2009.01.06. 13:48 Rosa

Tegnap délután vizsgáról rohantam ki a Keleti pályaudvarra. Mondhatom, lélekszakadva. Miközben futottam, el se tudtam képzelni, mi vár még rám.

Teljes méretű kép megtekintéseAmint a pályaudvarra érek sietek is a pénztárhoz, hiszen már csak 15 percem van az indulásig, s körülbelül másfél óra míg újabb vonat indul szülővárosom irányába. Belépek a pénztárrész ajtaján, és minden kedvem azon nyomban elszáll. Már ami tudniillik valamilyen csoda folytán még lapult bennem. Egyetlen egy pénztár volt nyitva, s az előtt is kisebb sor, s mindez délután 2 óra körül. Kissé türelmetlenül,de kivárom a sorom, majd iszkiri az új menetrendes táblához, és semmi. A vonat legalább biztosan indul,de hogy melyik vágányról, az már passz. Még mindig rózsát érdelemnék, már ami a higgadtságomat illeti. Várok... A percek csiga lassúsággal telnek, miközben velem együtt jópár halandó lélek függeszti reménykedő tekintetét a kijelzőre, de az a fránya vágányszám csak nem akar feltűnni. Talán fél? Ki tudja?

Kereken 5 perccel a kiírt indulás előtt feldereng egy régi nóta bennem is: A vonat nem vár... Rohanás le az információhoz, ahol az ott ülő hölgy közli velem, hogy nincs még kiírva neki a vágányszám,de nézzem még jobban a kivetítőt, hisz valamikor csak kiírják. Kedvem lett volna odavágni neki, hogy túlságosan is nyugodt, mikor pár perc múlva tovarobog a vonat-nélkülem. :( Marathóni gyorsaságú lépcsőmászás, visszafolytott lélegzet, és... nem hiszi el nekem senki, de újfent a semmi köszön vissza nekem, mint kedves régi ismerősének, aki mindjárt vagy felrobban vagy elsírja magát. Az előbbi a valószínű. Végülis megszántak minket szerencsétlen halandókat, hiszen 2 perccel 14.10 előtt kiírták,hogy a 11-es vágányról indulunk. Kisebb tömeg kezdett el rohanni az épület keleti feléhez. Mikor belehuppantam lefoglalt ülésembe, bemondták,hogy 15 perc múlva indulunk. A fenébe, gondoltam magamban. Ezt miért nem tudták előbb közölni?!

Szegény angol nő a nagy kapkodásban rossz vonatra szállt. Nyugatra mentünk Zágrád helyett. Megörültünk neki, mikor két kalauzzal is találkoztunk, hisz mindjárt kiderül, Tatán szálljon-e le biztosan,s onnan hogyan juthat ki külföldre anélkül, hogy újra Pestre kelljen visszamennie. Na ez se jött össze. Vissza Pestre. Mint kiderült, a kalauzoknál már három éve nincs menetrend, s csak a saját vonalukról tudnak biztos felvilágosítást adni. Magyarországon belül azért még tudnak segíteni, de külföld esetén aztán végképp nem marad más választás, mint a helyi tarifával hívható zöld szám. Igen ám, de lenne itt egy icipici kérdés: Mit kezdjen ezzel az az idős ember, akinek mobilja sincs, hogy ez a szám bármikor hívható? Ha ritkán utazik vonattal, mert például csupán a régen látott unokákhoz ment fel pár napra Pestre,-de bármely település nevét ide írhattam volna-, és eszébe sincs, hogy megkérdezze az információn vagy éppen ideje nincsen rá, mégis hogyan jutok haza?

Nem kis meglepetést okozott az, hogy a menetrendet a kalauzoknak a saját fizetésükből kell megvenniük, hiszen így hogy tudnak segíteni az utasoknak? Az meg külön lahangoló, hogy 2 perccel indulás előtt írják ki a vágányszámot, nem is gondolva a nehezen menő idősekre, a kisgyerekesekre, ha már magunktól, felnőtt emberektől eltekintünk. :(

Teljes méretű kép megtekintése

Végülis sikeresen hazaértem.

Szólj hozzá!

Címkék: vonat keleti

süti beállítások módosítása